A gyakorlat az előadással szoros összefüggésben a restaurálások egyes eseteit vizsgálják, azt lehetőség szerint terepbejárással ötvözve. Ezáltal a hallgatók személyes tapasztalatot is szerezhetnek a restaurálások pozitív és negatív tapasztalatairól. Cél, hogy felkészítse őket az önálló véleményalkotásra, különös tekintettel a restaurálások során fellépő esztétikai és etikai problémák kezelésére.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Marosi Ernő: Forrásfoglalás. Restaurálások Székesfehérvárott, Esztergomban és Visegrádon a 2000. évben, in: Budapesti Könyvszemle XIII (2001), 348-362.

F. Mentényi Klára: A mai magyar műemlékvédelem "hitelességéről", in:

e="font-family:'PT Sans';font-size:11pt;font-style:italic;">Műemlékvédelmi Szemle VI (1996), 139-146.

Granasztóiné Györffy Katalin: Műemléki belső terek restaurálása?, rekonstruálása?, "látványteremtése"?, in: Műemlékvédelmi Szemle XI (2001), 111-126.

Nagy Gábor: Turner Dunaharasztin. In: Örökség XV. évf. 5. sz. 2011. 17.

Gaylhoffer-Kovács Gábor: Dunaharaszti impressziók. In: Örökség XV. évf. 7–8. sz. 2011. 48–51.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

Ismeri az épített környezet, az urbanisztika és az építőművészet, a képző- és iparművészeti, illetve a modern és kortárs vizuális-technikai művészetek történetileg és kulturálisan változó társadalmi-szellemi, vallási-kultikus, hatalmi-ideológiai, kommunikációs és egyéb funkcióit és sajátosságait.

b) képességei

Képes az eredmények elfogulatlan mérlegelésére, vitaképes argumentumok felsorakoztatására, nyilvános vitára alkalmas vélemény megfogalmazására és közzétételére.