A stúdium célja a nyelvről és a nyelvtudományról az alapképzésben szerzett ismeretek elmélyítése, bővítése és szintetizálása. A nyelvtudomány klasszikusai és irányzatai közül a legjelentősebbekkel ismerkednek meg a hallgatók. A félév anyagának fókuszában a nyelv mibenléte és a nyelvcsaládok (különös tekintettel az uráli nyelvcsaládra) bemutatása áll. Szóba kerül     „a nyelvek csodálatra-méltó sokfélesége,” a világ nyelveinek megszámolhatósága, a nyelvek összehasonlításának leggyakoribb módja.

A stúdium célja továbbá, hogy megismertesse a hallgatókkal mai magyar nyelvünk legfontosabb nyelvművelő kérdéseit, feladatait. Képessé tegye a nyelv különböző szintjein jelentkező nyelvhelyességi problémák megoldására, hibák és nyelvi babonák felismerésére, javítására, kiküszöbölésére. Célja továbbá a nyelvi igényesség fontosságának, a nyelvi eszmény követésének hangsúlyozása.

A 3-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, oldalak, ISBN)

Kötelező irodalom:

Kenesei István (szerk): A nyelv és a nyelvek. Akadémiai, 2004.

Fodor István 2003. A világ nyelvei és nyelvcsaládjai. Tinta, Bp.

Robins, Robert Henry 1999. A nyelvészet rövid története. Osiris Kiadó, Bp

.

É. Kiss Katalin 2004. Anyanyelvünk állapotáról. Osiris Kiadó, Bp.

Ajánlott irodalom:

Balázs Géza – A. Jászó Anna – Koltói Ádám 2002. Éltető anyanyelvünk. Írások Grétsy László 70. születésnapjára. Tinta Könyvkiadó, Bp.

Szili Katalin 2004. Tetté vált szavak. Tinta Könyvkiadó Bp.

Balázs Géza – Grétsy László (szerk.) 2004. Új jelenségek a magyar nyelvben. Bp.

Grétsy László – Kemény Gábor 1996. Nyelvművelő kéziszótár. Auktor Könyvkiadó, Bp.

Az Édes Anyanyelvünk, a Magyar Nyelv és a Magyar Nyelvőr nyelvművelő folyóiratok számai.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a)    tudása: általános ismeretek a nyelvekről, nyelvcsaládokról, nyelvek különféle osztályozásáról; a nyelvművelés feladatairól, a nyelvi norma viszonylagos foga

lmáról.

b)    képességei: képes a nyelvhelyességi problémák felismerésére, értékelésére, a hibák javítására; igényes szóbeli és írásbeli kommunikációra.