A kurzus három oktatásszociológiai nézőpont ismertetésével alapozza meg az oktatási rendszerek bemutatását. A funkcionalista megközelítés ismertetése lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy az oktatásban a különféle társadalmi szerepekre történő felkészítés folyamatát lássák. A konfliktuselméleti elemzések ismertetése alapján a társadalmi egyenlőtlenségek és esélykiegyenlítési törekvések kerülnek a középpontba. A szimbolikus interakcionizmus elméleti kerete hozzáférést biztosít az osztálytermi folyamatokhoz, a tanár és a tanuló közötti interakciók jellegének megismeréséhez. (A kurzus az oktatás leírásában a rendszerelméleti paradigmát helyezi előtérbe.) 

Az oktatási rendszerek történeti szempontú elemzése teszi lehetővé, hogy különféle kulturális hagyományok jelentősége bizonyítható legyen, illetve hogy a globalizációs folyamatok oktatási rendszert érintő hatásai bemutatásra kerülhessenek. A hallgatók megismerik a szupranacionális szervezetek (Európai Unió; UNESCO, OECD, World Bank) szerepét az oktatás alakításában. Emellett bemutatásra kerülnek az nemzeti oktatáspolitikákat befolyásolni képes nemzetközi kompetenciamérések is (PISA, TIMSS, PIRLS).  

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező irodalom:

Luhmann Niklas és Brunczel Balázs (2006). Bevezetés a rendszerelméletbe. Budapest, Gondolat. ISBN: 963-9610-53-4 0324-2463

Luhmann Niklas (2009): Szociális rendszerek: egy általános elmélet alapvonalai. Budapest, Gondolat Kiadó AKTI. ISBN: 978-963-9610-83-5  2060-1867

Oktatási rendszerek elmélete (1998): Szöveggyűjtemény. (Lannert Judit és Halász Gábor szerk.) Budapest, OKKER. ISBN: 963 7315 543

Bourdieu Pierre: Az oktatási rendszer ideologikus funkciója. In: Iskola és társadalom I. (1996): Szöveggyűjtemény. Meleg Csilla vál. és szerk.. Pécs, JPTE Tanárképző Int.

Ajánlott irodalom:

Kozma Tamás (2006). Az összehasonlító neveléstudomány alapjai, Új Mandátum. ISBN: 9789639609327

Tomlinson Sally (2001). Education in a post-welfare society. Buckingham (England) ; Philadelphia, Open University Press. 0335202896

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a)

="font:7.0pt "Times New Roman"">   tudása

- Ismeri a társadalomtudomány, a társadalom alrendszereivel, szerkezetével, rétegződésével, a társadalmi normákkal és értékekkel, a társadalmi cselekvéssel és interakciókkal, a társadalmi folyamatokkal kapcsolatos fogalomkészlet fontosabb elemeit.

- Ismeri és érti azokat az összefüggéseket, amelyek a társadalom szaktudományos értelmezéseihez az általános alapokat képezik.

- Ismeri és érti a szociológia által vizsgált társadalmi jelenségek fontosabb működési mechanizmusait és normatív rendszereit, a társadalmi alrendszerek kapcsolódási viszonyait.

b)   képességei

- A mindennapi szakmai szóhasználatában precízen használja a szociológia alapfogalmait és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit.

c) attitűdje

- Elméleti és gyakorlati tudásának folyamatos fejlesztésére törekszik.

d) autonómiája és felelőssége

 - A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját.