A tantárgy első része a fonetika keretei között részletesen foglalkozik a mai orosz nyelv beszédhangjainak csoportosításával, a hangváltakozásokkal és a fonetikus transzkripcióval. A fonológiai részben a hallgatók megismerkednek a Moszkvai Fonológiai Iskola szemléletmódjával, a fonémák pozícióival, a fonológiai oppozíciókkal és a fonematikus transzkripcióval. A szuperszegmentális fonetika keretei között elsősorban a szuperszegmentális egységekkel, a beszéd tagolásával és az intonációs szerkezetekkel ismerkednek meg a hallgatók. A tantárgy második része megismerteti a hallgatót a mai orosz nyelv morfológiájának alapvető kérdéseivel. Az orosz nyelv fúziós (flektáló) jellegét a magyar nyelv agglutináló jellegével összevetve mutatja be, kiemelve az orosz nyelvben meglevő agglutinatív sajátosságokat is. Részletesen foglalkozik a szó szerkezeti elemeivel, a szavak morfémákra bontásával és a morfémák határának átrendeződésével. Kitér a szófajok meghatározásának problematikájára, majd az orosz igék bizonyos nyelvtani kategóriáit részletesen elemzi, különös tekintettel az igeszemlélet kategóriájára. A tárgy hozzájárul ahhoz, hogy a hallgató olyan hangtani és alaktani elméleti hátérrel rendelkezzen, amelynek segítségével képes lesz nyelvészeti doktori képzésben is megállnia a helyét. Tematika: 1) Bevezetés a leíró nyelvészetbe. A nyelv szintjei. A paradigmatikus és a szintagmatikus kapcsolatok a nyelvben 2) A fonetika meghatározása és részterületei. A hangképző szervek. Az orosz és a magyar artikulációs bázis egybevetése. A mai orosz nyelv beszédhangjai. A mássalhangzók kombinatorikus (pozíció által kiváltott) váltakozásainak csoportosítása és jellemzése 3) A magánhangzók kombinatorikus (pozíció által kiváltott) váltakozásai. A fonetikai transzkripció. A fonológia és a fonéma fogalma, A Moszkvai Fonológiai Iskola. A mai orosz fonémák pozícióinak meghatározása 4) A fonémák fő képviselői és az allofónok. A mai orosz nyelv artikuláció szerinti fonológiai oppozíciói, egybevetve a magyar nyelv fonológiájával. A fonematikus transzkripció. A hiperfonéma fogalma 5) A szuperszegmentális fonetika. A szuperszegmentális fonetikai egységek és jellemzőik. A beszéd tagolása. A szuperszegmentális fonetikai jegyek. Az orosz szóhangsúly egybevetve a magyar hangsúllyal 6) A fonetikai szintagma és a nyilatkozat (frázis) intonációja. Az intonáció fogalma és komponensei. A mai orosz beszéd intonációs szerkezetei (??), egybevetve a magyar intonációval 7) A morfológia fogalmának és tárgyának átismétlése. A leíró grammatika fogalma és a grammatikai absztrakció. A fúziós (flektáló) nyelv sajátosságai mai orosz nyelvi anyagon. A grammatikai jelentés kifejezésének eszközei. A toldalékolás technikái 8) A fúziós (flektáló) és az agglutinatív technika különbözősége orosz, magyar és kazah példákon. A flexiók polifunkcionalitása a flektáló (fúziós) orosz ny

elvben. A ragok egy funkciója az agglitunáló magyar nyelvben 9) Agglutinatív jelenségek a mai orosz nyelvben. Az egyszerűvé válás (?????????) jelensége ? flektáló orosz nyelvben. A toldalékolásos kéttagú szóképzés tendenciája az orosz nyelvben 10) A szó fogalma. A szó szerkezeti elemei. A morfémák és a morfok. A morfémák fajtái és csoportosítása a magyar nyelvvel történő összevetésben. A morfémák átrendeződése, határainak megváltozása. A szó elemeinek morfológiai és etimológiai szempontú vizsgálata 11) A szófajok meghatározásának problémája. A grammatikai kategóriák meghatározása és csoportosítása. A szófajok rövid átismétlése. A szófai átcsapás. Az igei valencia. Az orosz igék nyelvtani kategóriáinak rövid átismétlése. A tárgyas és tárgyatlan igék 12) Az igeszemlélet (VID) részletes vizsgálata. Az igeszemlélet fogalma. Az igeszemléleti párok képzése. A cselekvés tulajdonsága és az igeszemlélet 13) A cselekvés mennyisége és az igeszemlélet. Az igeszemlélet és a modalitás. Igeszemlélet az imperatívuszban 14) Az igeszemlélet aspektuális jelentésben. Az igeszemlélet és a mondat aktuális tagolása közötti kapcsolat

A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező irodalom:

−    ????? ?. – ???? ?. – ???? ?.: ???? ???????????? ???????? ?????. Budapest, 1990. ISBN 96318 25426

−    ??????, ?. ?. – ??????????, ?. ?.: ??????????? ??????? ???????????? ????. ????????, ????????, ??????? ? ??????????. ??????? ??????? ??? ?????. ??????: ???, 2011. ISBN 9785829112523

tyle="line-height:107%;margin-bottom:11px;margin-left:48px;text-align:justify;text-indent:-18pt;">−    ???? ??????: ?????????? ???????? ????? ? ????????????? ? ??????????. ????????, 1988. ISBN 9631813061

−    ??????????, ?. ?.: ??????? ????. ?????????????? ?????? ? ?????. ??????, 2001. ISBN 520003017X

Ajánlott irodalom:

−    ?????????, ?. ?.: ???? ???????? ???????: ???????? ? ????????????. ??????, 2005. ISBN 5883370624

−    ???????? ?. ?.: ???????? ????? ???????????? ???????? ?????. ??????, 1977.

−    ????????????, ?. ?.: ???????? ? ???????????. ??????, 1996. ISBN 5756700463

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

–    A szlavisztika legalább egy résztémájában elmélyültebb ismeretekkel is rendelkezik.

–    Alapvető ismeretekkel rendelkezik a szlavisztika tudományterületére jellemző hagyományos és elektronikus forrásairól, keresőprogramjairól, katalógusairól, adattárairól és bibliográfiáiról.

–    Ismeri az irodalmi, a nyelvi, nyelvészeti és a kulturális szövegek és jelenségek vizsgálatának eljárásait és az értelmezés lehetséges módozatait. Pontosan felismeri a stílusvariánsokat, le tudja írni a specializációjának megfelelő nyelv regionális változatait, rálátása van a szláv nyelvek fejlődésére.

–    A kurzust elvégzett hallgató részletes tudással rendelkezik a mai orosz nyelv hangtanának és alaktanának alapvető kérdéseiről;

–    Részletesen ismeri a fonetika, fonológiai és a morfológiai szakkifejezéseket.

b) képességei

–    Képes megválasztani és tudatosan alkalmazni a szlavisztika problémáinak megoldásában kínálkozó módszereket.

–    A tantárgyat elvégzett hallgató képes tájékozódni a mai orosz nyelv fontosabb hangtani és alaktani kérdéseiben;

–    Jól eligazodik a fonetikai, fonoló

giai és morfológiai szakkifejezésekben;

–    Elméleti tudása segítségével képessé válik önálló hangtani és alaktani kutatómunkát végezni;

–    Hangtani ismereteinek segítségével képes javítani a kiejtésén és hangsúlyozásán;

–    Morfológiai ismeretei birtokában javul a hallgató nyelvhelyessége és szövegalkotási képessége.

c) attitűdje

–    Szakmai és hétköznapi megnyilatkozásaiban az adekvát normákat követi.

–    Törekszik szlávnyelv-tudása folyamatos tökéletesítésére, valamint egy másik idegen nyelvvel kapcsolatos ismereteinek elmélyítésére.

–    A kurzust elvégzett hallgató fogékonyabbá válik a fonetikai, fonológiai és morfológiai kérdések meglátására, illetve az ilyen jellegű problémák tudományos megoldására.

d) autonómiája és felelőssége

–    Elkötelezetten képviseli szakmai, szellemi identitását.

–    Kellő felelősségérzettel rendelkezik a szakterületén alkalmazott módszerek vonatkozásában, evidencia számára más tudományágak autonómiája, módszertani sajátosságai.

–    Tudásszintjének megfelelően

szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul.

–    A tárgy felkészíti a hallgatót az önálló és felelősségteljes hangtani és alaktani kutatómunkára.

–    Munkája során igyekszik kapcsolati rendszerét az európai és az Európán kívüli szakmai és nem szakmai közösségek irányába is kiterjeszteni.