Tantárgy adatlapja
A hallgatók a félév során a kurzus keretében megismerkednek a politikai gondolkodás modern formáinak kifejlődésével. Ebben elsődlegesen a 19. század klasszikus fejlődésmenetére koncentrálva a politikatudomány, a politikaelmélet, az eszmetörténet fogalmainak szétválasztásával megtalálják a politikai ideológiák elemzésének helyét a tudományok között. A hallgatók így megismerkednek az ideológia fogalmával, az egyes klasszikus ideológiák alapvető jellemzőivel, meghatározó gondolkodóival, főbb műveivel és maguknak az ideológiáknak a fejlődésével. Bemutatásra kerülnek azok az alapvető kérdések, melykre az ideológiák a 19. században válaszokat keresnek és ennek nyomán a tantárgy tárgyalja a klasszikus liberalizmus, a konzervativizmus, a nacionalizmus, valamint az utópista, majd tudományos szocializmus főbb jellemzőit, fogalmi problémáit, tartalmi elemeit, meghatározó gondolkodóit és elméletalkotóit. A hallgatók sajátos eszközökkel elsősorban saját készségeik fejlesztésére használják fel a korszak szerzőinek megismerését, munkáik elemző bemutatását. A kurzus egyesével tárgyalja a koraújkori előzményektől a klasszikus liberalizmust, a tradicionalizmust és konzervativizmust a 19. században, a nacionalizmus különböző útjait, valamint a szocializmus különböző válfajait. A kurzus ismerteti a „neo” előtaggal ellátott ideológiák és a „harmadik út” különböző formáinak kialakulását, létrejöttét, a modernitásban meghatározó kérdéseit. A hallgatók így megismerkednek az ideológiák fogalmi eszköztárának módosulásával, az egyes klasszikus ideológiák újraértelmezésével, alapvető jellemzőivel, meghatározó gondolkodóival, főbb műveivel és maguknak az ideológiáknak a fejlődésével a 20. században. A kurzus ennek megfelelően tárgyalja a radikális ideológiák megszületését (anarchizmus, sovinizmus, fajelmélethez kapcsolódó politikai gondolkodás, irredentizmus, kommunizmus, nemzeti szo
cializmus). A kurzus így vizsgálja azokat az értékeket vagy eszményeket, amelyek az egyes politikai ideológiák központi elemeit képezik (pl. társadalmi igazságosság, egyenlőség, szabadság, közösség), ezek lehetséges értelmezéseit, egymáshoz való viszonyát, valamint azokat a főbb argumentációs típusokat, amelyek az egyes eszmények társadalmi elfogadtatását célozzák. Ezáltal a hallgatók a szeminárium keretében végzett interpretációs és argumentációs gyakorlatokkal egyben a politikai érvelést is tanulhatják.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Bayer József: A politikai gondolkodás története. Osiris, Budapest, 2003. ISBN 963-389-436-0
Paczolay Péter – Szabó Máté szerk.: Az egyetemes politikai gondolkodás története /Szöveggyűjtemény/. Rejtjel, 1999. ISBN 205-000-001-360-7
Gyurgyák János: Politikai ideológiák. In: Gyurgyák János (szerk.): Mi a politika? Bevezetés a politika világába. Századvég, Budapest, 2004. ISBN 978-963-389-593-1; 262-325.o
Arendt, Hannah, A totalitarizmus gyökerei, Európa, Budapest, 1992. ISBN 963-07-5465-5
Bergyajev, Nyikolaj, A kommunizmus igazságai és hazugsága, Szentendre, Kairosz, 2003. ISBN 963-9406-99-6
Schmitt, Carl, Politikai teológia, Budapest, ELTE ÁJK, 1993. ISBN 963-462-769-2
Ajánlott irodalom:
Roger Scruton: Mi a konzervativizmus? Válogatott esszék. Osiris, Budapest, 1995. ISBN 963-329-069-7
Kulcsár Péter: A szociáldemokrácia az eszmék történetében. Hungarovox, Budapest, 2007. ISBN 012-900-420-551-5
Kántor Zoltán (szerk.): Nacionalizmuselméletek. Szöveggyűjtemény. Budapest, Rejtjel, 2004. ISBN 963-9149-94-2
Demeter M. Attila (szerk.): Politikai doktrínák. Szöveggyűjtemény. Partium Kiadó, Nagyvárad, 2004.
Póczik Szilveszter: Bolsevizmus, fasizmus, totalitarizmus. Eszmélet, 1993. 5. évf. 18-19. sz.
Egedy Gergely: A neokonzervatív állam Thatchertől Cameronig. Politikatudományi szemle 19. évf. 3. sz. (2010.)
Schlett András: A harmadik út – avagy a neoliberalizmus álruhája. Polgári szemle, (2010) 6. évf. 1
. Sz.
Zachar Péter Krisztián: Gazdasági válságok, társadalmi feszültségek, modern válaszkísérletek Európában a két világháború között. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2014. ISBN 978-963-236-955-6
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudás
Ismeri a politikai ideológiák legfontosabb sajátosságait, fogalmait, klasszikus irányzatait.
Ismeri a modern politikai ideológiák szakirodalmát.
Érti és átlátja a különböző antropológiák és társadalomképek közötti különbségeket és az ezekre épülő célrendszereket.
Tisztában van a modern ideológiák XIX. és XX. századi eredetével.
Ismeri az önálló tudományos munka akadémiai kritériumait és értékelésének szempontjait.
b) képesség
Képes a jelenkori politikai, kulturális, társadalmi és gazdasági folyamatok legfontosabb ideológiai jellemzőinek fölismerésére.
Képes rámutatni az egyes politikai programokban, diskurzusokban a legfontosabb politikai ideológiai jellemzőkre.
Képes a politikai ideológiák összehasonlítására és kritikus értelmezésére.
Képes a klasszikus szerzők és kortárs gondolkodók műveinek interpretálására.
Képes az önálló munkájához szükséges módszerek alkalmazására, adatok kezelésére és interpretálására.
c) attitűd
Interdiszciplinaritás iránti fogékonysággal, innovatív megközelítések iránti érzékenységgel rendelkezik.
Tágabb összefüggéseket keres a politika, gazdaság és társadalom jelenségeinek vizsgálatakor.
Kritikai gondolkodás és elfogulatlan véleményalkotásra törekvés jellemzi.
Felelősségteljes, toleráns magatartást
tanúsít, mások véleményét tiszteletben tartja.
Mind egyéni, mind csoportos, felelősségteljes szakmai munkára alkalmas.
d) autonómia és felelősség
Önállóan végzi munkáját, eredményeit szakmailag megalapozott érvekkel támasztja alá.
Véleményét önállóan, alternatívák igénylésével, megjelenítésével és azok iránti nyitottsággal képviseli.
Saját eredményeit magabiztosan helyezi el a tudományos elképzelések, irányzatok, modellek hálójában.
Problémafeltárásban, elemzésben és gondolkodásában autonóm, munkájáért szakmai és erkölcsi felelősséget vállal.
Interdiszciplináris tájékozottságának megfelelően komplex megközelítésmód jellemzi.
