Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja, hogy bemutassa a politika azon megközelítéseit, amelyek nem tárgyalhatók a modernség politikai elvei (a képviseleti demokrácia, a politikai és a privát szféra elválasztása vagy az individualista humanizmus) szellemében. Nagy témakörei ennek megfelelően a közvetlen és a virtuális demokrácia és az úgynevezett mélyökológia, amelyeknek nem csupán ismertetését, de átfogó kritikáját is nyújtja.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A posztmodern politika elméleti ismeretanyaga a modernitás nagy, átfogó ideológiáinak és narratíváinak felbomlására összpontosít, felismerve, hogy a hagyományos osztályalapú politizálást felváltotta a töredezett identitáspolitika és a lokális igazságok rendszere. E tudásanyag központi eleme a hatalom és a diskurzus viszonyának megértése, ahol a politika már nem csupán intézményi keretek között zajlik, hanem a nyelvi és kulturális reprezentációkon keresztül formálódik. A hallgatók elsajátítják a szimulákrumok és a medializált valóság természetét, azaz azt a folyamatot, amelyben a politikai imázs és a szimbolikus jelentés fontosabbá válik a mögöttes tartalomnál, miközben a „folyékony modernitás” keretében elemzik a társadalmi intézmények és értékek képlékenységét.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A gyakorlati ismeretanyag ezzel szemben a posztmodern kor technológiai és kommunikációs eszköztárának alkalmazására helyezi a hangsúlyt, különös tekintettel a politikai marketingre és a spin-doktori tevékenységre. Ez magában foglalja a hálózati alapú mozgósítás technikáit, a közösségi média algoritmusaira épülő kampánystratégiák kidolgozását, valamint a vizuális retorika tudatos használatát a választói érzelmek és attitűdök befolyásolására. A hallgatók jártasságot szereznek a globalizáció okozta szuverenitási kihívások kezelésében, a nemzetközi hálózatok és a nemzetállami politika érdekérvényesítő folyamataiban, valamint a komplex válsághelyzetekre adott populista és technokrata válaszreakciók kritikai elemzésében és gyakorlati menedzselésében.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Ferry, Luc: Új rend: az ökológia. Budapest: Európa, 1994. ISBN 963 07 5729 X
Kraushaar, Wolfgang: Diplomások lázadása. Budapest: Napvilág, 2014.ISBN 978 963 338 354 4
Lyotard, Jean-Francois: A posztmodern állapot. Budapest: Századvég, 1993.ISBN 963 8384 19 0
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Scheiring Gábor – Jávor Benedek: Oikosz és polisz: zöld politikai szöveggyűjtemény. Budapest: l’Harmattan, 2009. ISBN 978 963 87081 3 7
Bauman, Zygmunt: Folyékony modernitás. (Ford. Sólyom Kinga). Budapest, Corvina Kiadó, 2021. ISBN 9789631367379
Baudrillard, Jean: A rossz transzparenciája: Esszé a szélsőséges jelenségekről. (Ford. Csabai László). Budapest, Balassi Kiadó – BAE Tartóshullám, 1997. ISBN 9635061615
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A hallgató rendszerszintű elméleti ismeretekkel rendelkezik a posztmodern politikai tér összetevőiről, eszmetörténeti előzményeiről és meghatározó ideológiai irányaidról, amely tudásbázisra építve képes a szakterületen releváns, komplex összehasonlító elemzések és szakértői anyagok önálló kidolgozására. Szakmai attitűdjét a posztmodern kor politikai és módszertani innovációi iránti nyitottság, valamint az új elméleti konstrukciókkal szembeni konstruktív kritikai szemlélet jellemzi. Mindezek birtokában képessé válik a posztmodern politizálás átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működési mechanizmusainak hiteles, szakmailag megalapozott közvetítésére és a közvélemény felé történő szakszerű átadására.