1. A retorika rövid története

Retorikai alapvetés – a szóbeli retorika elméleti alapjai

2. Alakzatok - műelemzés
3. A zenei retorika elméleti megalapozása

A zenei retorika legfontosabb forrásai

4. Zenei alakzatok - műelemzés
5. A zene és a retorika kapcsolódása a középkorban – a szó és a dallam a liturgiában

Források és megfigyelés

6. Ars Nova – késő-középkori többszólamú zene megfigyelése, elemzés

   e

7. A zenei retorika fejlődése a reneszánszban

Retorika Palestina dallamalkotásában, és formai szerkesztésében

8. A reformáció retorikája

Szöveg és zenei áttekintés

9. A zenei retorika a korai barokkban – Monteverdi

Szöveg- és zenei retorikai figurák a Vespro della beata Vergine-ben

10. A retorika megjelenése a 18. század zenéjében – Schütz, Pergolesi
11. Bach, a rétor

A Máté-passió zenei retorikája – szemelvények

Jesu, meine Freude motetta: szerkezet, részletek

A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Adamik Tamás - A. Jászó Anna - Aczél Petra. Retorika. Osiris Tankönyvek. Budapest: Osiris Kiadó, 2004.

Szabó Miklós. Trivium. Grammatika, logika, retorika joghallgatók számára. Miskolc: Prudentia Juris, 2001.

Szörényi László–Szabó Zoltán. Kis magyar retorika. Budapest: Helikon Kiadó, 1997.

Bartel, Dietrich. Musica Poetica. Musical-Rhetorical Figures in German Baroque Music. Lincoln and London: University of Nebraska Press, 1997.

Harnoncourt, Nicholaus

. A beszédszerű zene. Budapest: Editio Musica Budapest, 1988.

Feldmann, Fritz. „Untersuchungen zum Wort-Ton-Verhältnus in den Gloria-Credo Sätzen von Dufay bis Josquin”. Musica Disciplina, VIII (1954) 141-171.

Knapp, Janet. „Musical Declamation and Poetic Rhythm in an Early Layer of Notre Dame Conductus”. Journal of the American Musicological Society, XXXII 1979.

Lippman, Edward A. „The Place of Music in the System of Liberal Arts”. in Jan LaRue (közr.). Aspects of Medieval and Renaissance Music; A Birthday Offering to Gustave Reese, New York: W.W, Norton & Co. Inc., 1966.

Mazzali, Ettore. „Tradizione retorica e tradizione poetica nella poesia del Tasso”. in Comitato per le celebrazioni di Torquato Tasso, Ferrara 1954 (közr.). Torquato Tasso. Milano: Dott. Carlo Marzorati - Editore, 1957.

Unger, Hans-Heinrich. Die Beziehungen zwischen Musik und Rhetorik im 16.-18. Jahrhundert. Würzburg: Konrad Tiltsch Verlag, 1941.

Williams, Peter. „Figuhrenlehre from Monteverdi to Wagner”. Musical Times, CXX/1636-1639 (June-October 1979)

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

tudása a kimeneti ponton:

— A hallgató tisztában van a retorika ismeretelméleti alapjaival.

— Átfogó tudományos szemléletetben megismeri a retorikai irodalom fontosabb szerzőit.

— Átfogó ismeretekkel rendelkezik a zenei retorikai kutatás főbb alapelveiről: korszakairól és irányzatokról, valamint a fontosabb szerzők munkásságáról.

— Tudományos, összehasonlító ismeretekkel rendelkezik a zenei retorika retorika és a kortárs művelődés- és művészettörténet területén.

— Birtokában van a zenei retorika retorika elemzése és kutatása módszereinek, eljárásainak.

— Eligazodik a zenei retorika retorika történetének forrásbázisaiban.

képességei a kimeneti ponton:

— Azonosítani tudja a zenei retorika történetének különböző szerzőit.

— Képes a korszakok és szerzők között összefüggéseket találni.

— Képes a zenei retorika forrásainak kritikus elemzésére.

— Képes a zenekultúra ismereteinek közvetítése során tudatos és kreatív munkára a különféle zenei és kulturális intézményekben.

— Képes a szakmai elvárásoknak megfelelően alkalmazni zenei (elméleti, történeti, interpretációs és szervezői) tudását különböző intézményes keretek között is.

— A zeneelméleti munkákból szerzett átfogó zeneelméleti ismeretei alapján képes a zenei és kulturális területen végzett feladatai magas szintű ellátására.

— Képes a megszerzett elméleti tudásanyag kezelésére, hogy az elképzelései megvalósításában magas szinten legyen hasznosítható.