Tantárgy adatlapja

Tárgy neve: Retorika a zenében 2.
Tárgy kódja: BBNSF89700
Óraszám: N: 0/2/0, L: 0/0/0
Kreditérték: 3
Az oktatás nyelve: magyar
Követelmény típus: Gyakorlati jegy
Felelős kar: BTK
Felelős szervezeti egység: Általános műveltséggel és hitélettel kapcsolatos előadások
Tárgyfelelős oktató: Klembala Géza
Tárgyleírás:

 

  1. A retorika története: újraolvasás

Az eddigi tanulmányok összefglalása

  1. A zenei retorika elméleti forrásai

Forrásismertetés, -elemzés

  1. A zene és a retorika a középkorban: a pneumatikus dallam

Az előadás kérdései

  1. A zenei retorika a reneszánszban – polifónia

Retorika a többszólamú szerkesztésében

  1. A korai barokk – musica sacra

Zenei retorikus elemek a 17. században

  1. A retorika Bach zenéjében – a zeneszerző rétor

Nagy és kis formák az oratorikus művekben

  1. A retorika a rokokó zenében

A változás vívmányai

  1. A haydn

    -i retorika – a zongoraszonáták retorikája

A műzene születése

  1. Mozart vallásossága

A liturgia bécsi retorikus stílus

  1. Beethoven – a felvilágosodás retorikája

Retorika tanulva és ösztönösen

  1. Mahler retorikája

A vallásos-misztikus retorika a romantikus zenei gondolkodásban

  1. A zenei retorika a 20. században

Bartók, Kodály, kortárs stílusok

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

feldolgozásra, konzultációra ajánlott irodalom:

Adamik Tamás - A. Jászó Anna - Aczél Petra. Retorika. Osiris Tankönyvek. Budapest: Osiris Kiadó, 2004.

Szabó Miklós. Trivium. Grammatika, logika, retorika joghallgatók számára. Miskolc: Prudentia Juris, 2001.

Szörényi László–Szabó Zoltán. Kis magyar retorika. Budapest: Helikon Kiadó, 1997.

Bartel, Dietrich. Musica Poetica. Musical-Rhetorical Figures in German Baroque Music. Lincoln and London: University of Nebraska Press, 1997.

Harnoncourt, Nicholaus. A beszédszerű zene. Budapest: Editio Musica Budapest, 1988.

Wilson Blake, Buelow, George J. „Rhetoric and Music”. in Sadie, Stanley (közr.). The New Grove Dictionary of Music and Musicians 2. kiad., London: Macmillan Publishers Limited, 2001.

Dahlhaus, Carl. „Musica Poetica und Musikalische Poesie”. Archiv für Musikwissenschaft. 1966. 2.

Feldmann, Fritz. „Untersuchungen zum Wort-Ton-Verhältnus in den Gloria-Credo Sätzen von Dufay bis Josquin”. Musica Disciplina, VIII (1954) 141-171.

Harrán, Don. „Word-Tone Relations in musical Thought From Antiquity to the Seventeenth Century”. in Musicological Studies and Documents 40. Neuhausen-Stuttgart: American Institute of Musicology, Hännsler Verlag, 1986.

Knapp, Janet. „Musical Declamation and Poetic Rhythm in an Early Layer of Notre Dame Conductus”. Journal of the American Musicological Society, XXXII 1979.

Lippman, Edward A. „The Place of Music in the System of Liberal Arts”. in Jan LaRue (közr.). Aspects of Medieval and Renaissance Music; A Birthday Offering to Gusta

ve Reese, New York: W.W, Norton & Co. Inc., 1966.

McClintock, Carol. „Molinet, Music, and Medieval Rhetoric” Musica Disciplina 13 (1959), 109

Pesce, Dolores. „The Significance of Text in Thirteenth-Century Latin Motets”. Acta Musicologica, lviii (1986), 91-117

Sozzi, B. Tommaso. „La poetica del Tasso”. in Comitato per le celebrazioni di Torquato Tasso, Ferrara 1954 (közr.). Torquato Tasso. Milano: Dott. Carlo Marzorati - Editore, 1957.

Unger, Hans-Heinrich. Die Beziehungen zwischen Musik und Rhetorik im 16.-18. Jahrhundert. Würzburg: Konrad Tiltsch Verlag, 1941.

Vasoli, Cesare. La dialettica e la retorica dell'Umanesimo. "Invenzione" e "Metodo" nella cultura del XV e XVI secolo. Milano: Giangiacomo Fertinelli Editore, 1968.

Williams, Peter. „Figuhrenlehre from Monteverdi to Wagner”. Musical Times, CXX/1636-1639 (June-October 1979)

A tárgy az alábbi képzéseken vehető fel

Nincs megjeleníthető adat
Széchenyi 2020 - Magyarország Kormánya - Európai Unió, Európai Regionális Fejlesztési Alap - Befektetés a Jövőbe