Tantárgy adatlapja
Az újlatin
nyelvek rövid jellemzése, a magyarral való tipológiai és kontrasztív
egybevetése. A francia/olasz/spanyol nyelv helye az újlatin nyelvek között;
legfontosabb jellemzői a kiejtés, a helyesírás, a nyelvtan, a jelentéstan, a
szókincs, a beszédaktusok és a nyelvi viselkedésformák területén. Az újlatin
nyelvek tanulmányozásához szükséges eszközök, kézikönyvek
bemutatása¨nyelvtanok, szótárak, nyelvi atlaszok. Az újlatin nyelvekben
használatos nyelvészeti terminológia, ennek magyarral való összevetése. |
A 2–5
legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet,
tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai,
(esetleg oldalak), ISBN) |
Kötelező irodalom: Kenesei István (szerk.), A nyelv és a nyelvek3, Budapest, Akadémiai, 1995,
ISBN 963-05-6917-5 Crystal, David, A nyelv enciklopédiája, Budapest,
Osiris,1998, ISBN 963-379-9855 Tamás Lajos, Bevezetés az összehasonlító neolatin
nyelvtudományba, Budapest, Tankönyvkiadó, 1969 Herman József, Vulgáris latin. Az újlatin nyelvek
kialakulásának útja, Budapest,
Tinta Könyvkiadó, 2003, ISBN 963-9372-63-3 Tagliavini, Carlo, Le
origini dele lingue neolatine, Bologna, Patron, 1972, ISBN 8855504657 |