A magyarországi gazdaság a 19. század második felében gyors fejlődésnek és látványos növekedésnek indult. A rendi társadalomból kialakuló polgári társadalom létrejöttével, a magyarországi ipari forradalom és modern kapitalizmus megjelenésével, a bankrendszer kiépülésével, az épített és a természeti környezet átalakításával, a folyószabályozásokkal és vasútépítésekkel néhány évtized alatt alaposan megváltozott az ország képe, a magyarországi politikai berendezkedés, és a magyar társadalom. A magyar polgárosodást segítette, hogy a mezőgazdaság hagyományos exportcikkeire komoly élelmiszeripar épült, és ezzel összefüggésben korábban nem tapasztalt ütemben fejlődött a gépgyártás, a nehézipar is. A magyarországi gyárakban és üzemekben kezdetben külföldről, vagy a Monarchia nyugati tartományaiból érkeztek a mérnökök és a szakmunkások jelentős része is, de a századfordulóra kialakul a magyar nyelvű munkásság. A magyar tartományokban azonban, a polgárosodás, a látványos ipari fejlődés és a jelentős regionális különbségek ellenére, a tárgyalt korszakban végig megmaradt a parasztság túlsúlya, és az ország agrár-ipari jellege.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

="MsoNormal" style="margin-top:0cm;margin-right:0cm;margin-bottom:0cm; margin-left:1.7pt;margin-bottom:.0001pt;line-height:normal">Kötelező irodalom:

Gyáni Gábor- Kövér György: Magyarország társadalomtörténete. A reformkortól a második világháborúig Bp., 2006, ISBN 9633893895;

Kaposi Zoltán: Magyarország gazdaságtörténete 1700-2000 Bp., 2010, ISBN 9789639310223;

Kövér György: Iparosodás agrárországban. Magyarország gazdaságtörténete 1848-1914 Bp., 1982, ISBN 963-281-162-3; Kövér György: Egy krach anatómiája Bp., 1986;

Estók János: A

mezőgazdasági gépgyártás története Magyarországon. A kezdetektől 1944-ig Bp., 1996, ISBN 963-650-534-9;

Lengyel György: Vállalkozók, bankárok, kereskedők. A magyar gazdasági elit a 19. században és a 20. század első felében. Bp., 1989, ISBN 9789631415285;

Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873- 1917 Bp., 1979, ISBN 963-05-1472-9;

Magyar művelődéstörténet (főszerk: Kósa László) Bp., 2006, ISBN 9789633897645;

Magyarország története (főszerk: Romsics Ignác) Bp., 2007, ISBN 9789630585439;

Fónagy Zoltán: Modernizáció és polgárosodás 1849- 1914 Debrecen, 2001, ISBN 963-260-162-9;

Kósa László: Paraszti polgárosodás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon 1880- 1920. Debrecen, 1990, ISBN 9634716369;

Kozári Monika: Tisza Kálmán és kormányzati rendszere Bp., 2003, ISBN 963-9350-29-x;

Bácskai Vera: A v

állalkozók előfutárai. Nagykereskedők Pesten a reformkorban. Bp., 1989, ISBN 9631414779

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

- Alapvető gazdaság és társadalomtörténeti ismeretek elsajátítása.

b) képességei

- Megismeri a gazdaságtörténeti forráselemzés metodikáját.