A szakmai gyakorlat a köznevelés- és a felsőoktatás különböző színterein,

intézményeiben végzett terepmunka.

A gyakorlat célja a hallgató pedagógiai tapasztalatszerzési lehetőségeinek megteremtése az egyetem által biztosított különböző intézményekben, és a tapasztalatok reflektív, értelmező elemzése. A hallgató a megszerzett elméleti ismereteket szintetizálja, alkalmazza, és  további ismereteket  és saját élményeket szerez bölcsődei, óvodai és szakszolgálati terepen is, illetve  szakmai tevékenységet végez összesen 50 óra keretében. A kurzus támogatni kívánja a hallgató kezdeményező készségét, törekvéseit az új megoldások alkalmazásában. Fontos az önreflexió képességének, a szakmai véleményalkotás képességének, a szociális készségeknek, problémaérzékenységnek, és elfogadó attitűdnek a fejlesztése. A hallgató a specializációnak megfelelően az iskolai gyakorlatát integráló intézményben (bölcsőde, óvoda, EGYMI) végzi, illetve olyan intézményben, ahol lehetősége van a specializációnak megfelelő tevékenységet hospitálnia. A gyakorlat során a hallgató mentor irányítása mellett elméleti ismereteit  gyakorlatba ülteti, megfigyeli annak lehetséges megvalósítását.  A gyakorlat során a hallgató komplex, önálló feladatokat végez el és tapasztalatokat szerez specializációja területén, illetve megismeri az intézményt, annak működését, az intézményt körülvevő társadalmi, jogszabályi környezetet. Fontos, hogy a gyakorlat elősegítse a szakma iránti elkötelezettség megerősödését.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Szerkesztette:Kiss Enikő Csilla és Sz. Makó Hajnalka (2012) Mentálhigiéné és segítő hivatás. Fejezetek az elmélet és a gyakorlat területeiről. Pro Pannonia Kiadó.

F. Várkonyi Zsuzsa (2005): Tanulom magam. Magyar KK. Kiadó, Budapest

Knausz Imre (2001): A tanítás mestersége. Iskolafejlesztési alapítvány

Szivák Judit (2003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Budapest, Gondolat Kiadói

Kör

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a)    tudása

Érti a kommunikáció általános elméleteit, alkalmazásának formáit vertikális és horizontális irányban. Ismeri a neveléstudomány szaknyelvét.

Ismeri a tevékenységét meghatározó jogi és szakmai dokumentumok strukturális

és tartalmi követelményeit.

Tájékozott szakmájához kapcsolódó kompetenciákról, s egy munkavállalóval

szembeni elvárások lehetőségeiről.

b)    képességei

Alkalmazza az interdiszciplináris modelleket, képes egy adott probléma több

szempontú elemzésére, ami a reális helyzetértelmezést és a konkrét szituációkban

történő hatékony alternatív megoldásokat is lehetővé teszi.

Elemzéseiben alkalmazza a multi- és interkulturális szemlélet összefüggéseit,

ezeket kezdeményezően hasznosítja munkájában.

Képes összehasonlítani a kutatási eredményeket a pedagógiai gyakorlattal.

Képes gyakorlati implementációs javaslatokat megfogalmazni.

A tanulás sajátosságainak ismerete alapján képes az adott életkori sajátosságok

figyelembevételével megfelelő képzési feltételek megteremtésére, valamint egyéni

tanulási utak megtervezésének segítésére.

Képes értelmezni a szaktudományos vitákat, össze tudja hasonlítani a különböző

álláspontok argumentumait, képes azokat interpretálni.

A lehetőségek és korlátok figyelembe vételével képes az intézmény szervezeti

működésének kritikai elemzésére.

Magas szintű szakmai kommunikációra képes szóban és írásban, Differenciáltan és adaptívan kommunikál szakmai közegben, és pedagógiai szituációkban, szakmai kommunikációs helyzeteket képes irányítani, moderá

lni.

c)  attitűdje

Értékelő, értelmező reflektivitással közelít a gyakorlat és elmélet kapcsolatához.

Megalapozott szakmai kritikát fogalmaz meg, saját véleményét meggyőzően és

szabatosan fejti ki, szakmai vitákban érvelni tud.

Képviseli a kommunikáció jelentőségét a pedagógiai és szakmai munkában,

fontosnak tartja az informatikai eszközök adta lehetőségek kihasználását,

elkötelezett idegen nyelvi képességeinek folyamatos fejlesztése mellett.

Motivált, kezdeményező innovatív fejlesztésekben, kezdeményező szerepet vállal

munkahelyi szervezetében.

d) autonómiája és felelőssége

Erősíti saját szakmai magabiztosságát, reálisan méri fel saját szakmai

lehetőségeit és hiányosságait.

Tudatos önfejlesztés révén felelős önálló munkavégzésre képes, mely során a

személyes és szakmai céljait össze tudja egyeztetni.

Kezdeményező szerepet vállal a jelenségek megértetésében, a felelős

gondolkodásra ösztönzésben, saját tevékenységeiben, döntéseiben a tudományosszakmai

szempontokat juttatja érvényre.

Szakmai meggyőződésen alapuló önálló döntéseket hoz