A tantárgy célja a hallgatók megismertetése a nyelvi szintek kölcsönhatásával, illetve határterületeik jelenségeivel. A szintaxis hagyományos és aktuális témái és elméletei mellett különös hangsúlyt fektetünk a szintaxis és más nyelvészeti területek határán fekvő témákra, úgymint a szupraszegmentális fonológia, a morfoszintaktikai jelenségek (szóképzés és frázisok, szóképzés és argumentumszerkezet), információszerkezet, illetve mondatmodalitás (Satzmodus).

A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező irodalom:

Eroms, Hans-Werner. 2000. Syntax der deutschen Sprache. Berlin: de Gruyter. ISBN: 978-3-11-080812-4

Hall, T. Alan 2011: Phonologie: Eine Einführung. de Gruyter Studienbuch. Berlin/ New York: Walter de Gruyter. ISBN: 978-3110215878

Schlobinski, Peter. 2003. Grammatikmodelle: Positionen und Perspektiven. Opladen: Westdeutscher Verlag. ISBN: 978-3531140308

Szigeti, Imre. 2006. Morphosyntax. Studien zu einer Schnittstelle. Habil. Thesen. PPKE.

Wandruszka, Ulrich. 199

7. Syntax und Morphosyntax. Tübingen: Niemeyer. ISBN: 978-3823350958

Ajánlott irodalom:

Modrián-Horváth, Bernadett. 2016. Topik und Thema. Untersuchungen zur Informationsstruktur in deutschen und ungarischen Erzähl- und Berichtstexten. Frankfurt a.M.: Peter Lang. ISBN: 978-3631659717

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

Részleteiben átlátja a német nyelvészet elméleti problémáit, ezek részterületeken átívelő, folyamatszerű összefüggéseit.

Érti és átlátja a német nyelvészeti jelenségek vizsgálatának eljárásait, az értelmezés változó kontextusait.

b) képességei

Képes a nyelvtudományban, illetve interdiszciplináris területeken, a fonológia és morfoszintaktika határterületén az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére.

Képes a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritika kifejlesztésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére.

c) attitűdje

Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.

Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.

Nyitott választott tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.

d) autonómiája és felelőssége

Igyekszik alapos értelmiségi tájékozottságra szert tenni és tudását folyamatosan magas szinten tartani, az az adott tudományterületek összefonódásainak ismerete által is.