Tantárgy adatlapja
A közép-európai társadalmak és politikai rendszerek egyik meghatározó élménye a szovjet megszállás és annak hosszú következményei. A megszállás hasonlóságai ellenére nem korántsem jelentett teljesen azonos politikai rendszert mindegyik államban. Adódott ez abból, hogy (1) a különböző közép-európai országok társadalma különbözött egymástól, tehát más-más körülmények között jött létre a szovjet típusú rendszer. (2) Az is okozott különbséget, hogy az egyes országok más geostratégiai helyzetben voltak, így a helyi uralom jellege, moszkvai kontrollja más lett. (3) Az egyes országok eltérő fejlődésük miatt más-más szempontból tudtak hasznot hajtani a megszállóknak: voltak, amelyek kifejezetten technológiai szempontból, mások földrajzi kapcsolódásuk okán lettek fontosak. A kurzus során az egyes államok kommunista rezsimeknek fő sajátságait ismerhetik meg a hallgatók, miközben az összehasonlító módszer segítségével elemzik a térség helyzetét. |
A 2–5 legfontosabb kötelező,
illetve ajánlott irodalom (jegyzet,
tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai,
(esetleg oldalak), ISBN) |
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. 2000. Budapest, Osiris Kiadó. Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. 2002. Budapest, Osiris Kiadó. Horváth Miklós: 1956 hadikrónikája. 2003. Budapest, Akadémiai Kiadó. Gosztonyi Péter: Politikusok, katonák, események: adalékok Magyarország és a kelet-európai népek legújabb történelméhez. 2006. München, Herp. Niederhauser Emil: Kelet-Európa története. 2001. Budapest, História: MTA Történettudományi Intézet.< /p> Katonai perek: a kommunista diktatúra időszakában, 1945-1958: tanulmányok fegyveres testületek tagjai elleni megtorlásokról a hidegháború kezdeti időszakában (Szerkesztette: Okváth Imre), 2001. Budapest, Történeti Hivatal. Gough, Roger: Kádár János nyugati szemmel. 2007. (Fordította: Ann Major) Kovács Imre: Magyarország megszállása. 1990. Budapest, Katalizátor Innovációs Iroda. Rózsás János: Gulag leszikon. Nagykanizsa, 2008. Menczer Gusztáv: A szovjet hadbíróságok által magyar állampolgároknak politikai okokból történő elítélése. In Magyar kényszermunkások és politikai rabok a Szovjetunióban a II. világháború után. Petit Real Kiadó, Budapest, 2000. Földesi Margit: A megszállók szabadsága. Budapest, 2002. Janics Kálmán: A hontalanság évei. A szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948. München, 1979. Menczer Gusztáv: A Gulág rabtelepei: A bolsevizmus népirtásának színtere. Budapest, 2007. Varga Éva Mária: Magyarok szovjet hadifogságban (1941-1956) az oroszországi levéltári források tükrében. Budapest, 2009. Uszta Gyula: A jót akarni kell! 1989. Budapest, Zrínyi Kiadó. 20. századi egyetemes történet II. kötet. 2006. Budapest, Osiris. (Szerkesztette: Németh István) Békés Csaba: Az 1956-os forradalom a világpolitikában. 2006. Budapest, 1956-os Intézet. Békés Csaba: Európából Európába: Magyarország konfliktusok kereszttüzében, 1945-1990. 2004. Gondolat. Bottoni, Stefano: A várva várt Nyugat: Kelet-Európa története 1944-től napjainkig. 2014. Budapest, MTA BTK, Történettudományi Intézet. (Fordította: Andreides Gábor) Germuska Pál: Vörös arzenál: Magyarország részvétele a nemzetközi hadiipari együttműködésben a KGST keretei között. 2010. Budapest, 1956-os Intézet. Argumentum. Kahler Frigyes-M. Kiss Sándor: Rejtett dokumentumok. Forrásszemelvények az 1956-os forradalom és szabadságharc tanulmányozásához. 2006. Budapest, Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. Dupka György: ’56 Kárpátalján:
dokumentumgyűjtemény. 1993. Ungvár, Patent Nyomda-és Kiadóvállalat. |