A szeminárium bevezetés a líraelemzésbe. Célja a képzés rendszerében kettős: egyrészt viszonylag kis terjedelmű szövegbázis (elsősorban 18-20. századi versek) alapján alkalmat nyújt a líraelemzésre, amellyel a tapasztalatok szerint a hallgatók a legnehezebben tudnak megbirkózni tanulmányaik során. Másrészt ennek során a hallgatók megismerik a német nyelvű terminológiát, a fontosabb lírai műfajokat, versformákat, retorikai alakzatokat, a német hangsúlyos verselést illetve a verselemzés módszereit. 

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező irodalom:

- Bohnen, Klaus: Deutsche Gedichte des 18. Jahrhunderts. Stuttgart: Reclam, 2000.

- Holznagel, Franz-Josef [u.a.]: Geschichte der deutschen Lyrik. Stuttgart: Reclam, 2004.

- Moennighoff, Burkhard: Metrik. Stuttgart: Reclam, 2004.

- Szász, Ferenc (Hg.): Deutschsprachige Gedichte. Dichtungsgeschichtliche Anthologie. [Germanistica Albensia] Székesfehérvár: Kodolányi, 1999.

Ajánlott irodalom:

- Asmuth, Bernhard: Aspekte der Lyrik. Opladen: Westdeutscher, 1981.

- Breuer, Dieter: Deutsche Metrik und Versgeschichte. München: Fink, 1994.

- Burdorf, Dieter: Einführung in die Gedichtanalyse. Stuttgart/Weimar: Metzler, 1995.

- Frank, Horst Joachim: Wie interpretiere ich ein Gedicht? Stuttgart: Reclam, 1991.

- Knörrich, Otto: Lexikon lyrischer Formen. Stuttgart: Kröner, 2., überarb. Aufl., 2005.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

pl.:

a)    tudása

-Ismeri a szakiránynak megfelelő nyelvű kultúrák jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait

-  Átlátja a szakiránynak megfelelő nyelvű szövegek és kulturális jelenségek befogadásának bevett eljárásait, az értelmezés szakmailag elfogadott kontextusait.

- Ismeri a szak egyes területeinek (irodalom-, nyelv- és kultúratudomány) szakiránynak megfelelő nyelvű szakkifejezéseit.

b)    képességei

-Képes műfajilag sokszínű, a szakiránynak megfelelő nyelvű szövegek és kulturális jelenségek értelmezésére.

-Képes az irodalmi műveket, a célnyelvi kultúra egyéb megjelenési formáit, az ezekről szóló szakirodalmat kritikusan, értően áttekinteni, értelmezni, az irodalmi és kulturális trendekben elhelyezni.

c) attitűdje

- Elkötelezett a szakiránynak megfelelő nyelv és kultúra megismertetése iránt, törekszik megszerzett tudása kreatív felhasználására

- Nyitott a problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetősége irányába

d) autonómiája és felelőssége

- A germanisztika területén szerzett ismereteit alkalmazza önművelésében, önismeretében

- Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel a germanisztika területén dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait

- Szakmai hivatástudata kialakítására és önképzésre törekszik